Hisz ezzel kezd�d�tt a hippikor!

A vietnami h�bor� t�bb szempontb�l is az els� indok�nai h�bor� folytat�s�nak tekinthet�, melyet Franciaorsz�g v�vott volt gyarmata, Indok�na visszaszerz�s��rt. Ehhez az Egyes�lt �llamok a Truman-doktr�n�nak megfelel�en jelent�s p�nz�gyi �s logisztikai t�mogat�st ny�jtott, a h�bor� v�gs� �veiben a k�lts�gek t�lnyom� r�sz�t mag�ra v�llalva. 1954-ben a francia gyarmati hadsereg d�nt� veres�get szenvedett a Dien Bien Phu-i csat�ban.

A v�laszt�sok felf�ggeszt�se ut�n a Nemzeti Felszabad�t�si Front azonban felkel�st ind�tott a d�l-vietnami korm�ny ellen. Az Egyes�lt �llamok, hogy a korm�nyt a felkel� gerill�k elleni harcban seg�tse, katonai tan�csad�kat k�ld�tt az orsz�gba. �szak-Vietnam – mely maga is seg�ts�get kapott a Szovjetuni�t�l �s K�n�t�l – a Nemzeti Felszabad�t�si Frontot t�mogatta fegyverekkel, hadianyaggal, tan�csad�kkal, valamint regul�ris csapatok k�ld�s�vel.

Az 1950-es �vek v�g�re az Egyes�lt �llamok a beavatkoz�s ideologiz�l�s�ra domin�elm�letet haszn�lta fel, mely szerint ha egy t�rs�g egy orsz�ga kommunista befoly�s al� ker�l, akkor az l�ncreakci�szer�en a k�rnyez� orsz�gokban is mag�val hozza a kommunista hatalom�tv�telt illetve a szovjet uralom befoly�s�t.

Az Egyes�lt �llamok m�r az 50-es �vekt�l kezdve k�ld�tt katonai szak�rt�ket a t�rs�gbe. Az �vek sor�n h�rom egym�st k�vet� amerikai eln�k – Eisenhower, Kennedy �s Johnson – n�velte, Richard Nixon pedig fenntartotta az amerikai szerepv�llal�s m�rt�k�t. Mindez az amerikai katonai vezet�s tan�csa ellen�re t�rt�nt, amely �vott egy nagyobb �zsiai sz�razf�ldi h�bor�t�l.

Az Egyes�lt �llamok hivatalosan sohasem �zent hadat – a korabeli amerikai sajt� nem is h�bor�k�nt, hanem „vietnami konfliktus"-k�nt hivatkozott az esem�nyekre.